R�szlet az el�z� r�szb�l:

Visszamentem a szob�ba, �s visszafojtottam v�rszomjamat, hogy Bal�zzsal lehessek nyugodtan.

-Mi�rt rohant�l ki az el�bb? M�r kezdtem �lvezni…

-Nem sz�m�t… Folytathatjuk, ahol abbahagytuk?

-H�t persze… - ezzel mag�hoz h�zott �s megcs�kolt. – Tudtad, hogy nagyon szeretlek?

Ekkor nagyon megd�bbentem… Boldog voltam, �s egyben elkeseredett is: a sr�c, akit szeretek viszont szeret, de �n meg egy… Mi vagyok? Felmer�lt bennem a k�rd�s, hogy mi is vagyok val�j�ban…

(Folytat�s)

 - Mi a baj? Tal�n megb�ntottalak valamivel? - k�rdezte.

 - El kell neked mondanom valamit...

 - Mi t�rt�nt? Olyan s�padt vagy...R�m�ltnek t�nsz!

 - Sz�val... Az t�rt�nt... hogy... �n nem az vagyok akinek l�tsz... �s ha j�t akarsz magadnak akkor most nagyon gyorsan elt�nsz innen!

 - De �n nem akarlak itthagyni! �rtsd meg! Szeretlek b�rmi is legyen az ami miatt ilyen vagy...

 - T�nj m�r el! - ki�ltottam r�.

M�r nem b�rtam visszafogni v�rszomjamat, de �t nem akartam b�ntani. H�tat ford�tottam neki �s pr�b�ltam visszatartani az indulataimat, de � odaj�tt �s meg�lelt...

 - Nyugodj meg k�rlek! Nem megyek innen sehova, am�g el nem mondod, hogy mi t�rt�nt.

 - V�ge... nem b�rom... - ezzel megfordultam, hogy csillap�tsam v�rszomjamat.

De hirtelen megtorpantam... L�ttam a szem�ben a r�m�lts�get �s a csod�lkoz�st. El sem tudtam k�pzelni, hoyg mit �rezhetett abban a pillanatban amikor megl�tta hoyg mi t�rt�nt velem..

 - Mostm�r �rtem hoyg mi�rt nem akartad folytatni... Ugye van vmi ellenszere ennek az eg�sznek? Mondd... ugye van?

Nem tudtam a szem�be n�zni... Csak b�multam a f�ldet; �s egyszercsak egy j�ghideg k�nnycsepp g�rd�lt v�gig az arcomon... ez volt a v�lasz...Bel�l �reztem hogy m�g nem halt meg az emberi �nem, de nagyon gyenge voltam, �s a v�r ut�ni v�gy er�sebbnek bizonyult...

 - K�rlek bocs�ss meg! - ezzel kirohantam �s ahogy megl�ttam Zit�t, azonnal nekiestem.

�reztem, ahogy l�ktet forr� v�re... Pr�b�lt menek�lni, de a gy�l�let, amit ir�nta �reztem azt s�gta, hogy �ljem meg.

 - Sajn�lok mindent... - ez volt az utols� s�haja..

Sz�ve m�g egyet dobbant, azt�n �sszeesett... Teste porr� v�lt, �s az esti sz�l hordta el hamvait. Amikor megfordultam, l�ttam hogy Bal�zs ott �ll az ajt�ban... Hirtelen egy borzalmas �rz�s fogott el... Fulladozni kezdtem, ki�ltani akartam de egy hang sem j�tt ki a torkomon... �gy �reztem hoyg nem kapok leveg�t. Itt a v�g... - gondoltam.

Ezek voltak az utols� eml�keim... Ki tudja mennyi ideig lehettem �let �s hal�l k�z�tt... Amikor el�sz�r kinyitottam a szemem, �t l�ttam meg el�sz�r... Bal�zst... Mellettem fek�dt az �gyamban, keze az arcomon volt... �vatosan megsimogattam az arc�t, vigy�ztam hogy fel ne �bredjen... Lassan kinyitotta �lmos szemeit...

 - Szeretlek! - mondta mosolyogva.

Hihetetlen,hogy ennyi mindenen kereszt�l kitartott mellettem...

 - Ez csak egy �lom ugye? - mondtam meglepve... T�l sz�p volt ahhoz hogy elhiggyem...

Amikor megcs�kolt,r�j�ttem hogy nem csak �lmodom. Szorosan �t�lelt�k egym�st...

 -  Mostm�r minden rendben lesz! Mindig melletted maradok, �s vigy�zok r�d!

Sz�hoz sem jutottam a boldogs�gt�l... Csak megcs�koltam �s ez elegend� v�lasz volt... Teljes�lt minden v�gyam, amit valaha is rem�ltem �s ez a legcsod�latosabb dolog a vil�gon!

v�ge

Ezzel a novell�val,ha kicsit �rdekesen is fejeztem ki, csak annyit szeretn�k mondani minden kedves olvas�nak, hogy soha ne adja fel a v�gyai ut�ni k�zdelmet, mert nincsenek lehetetlen �lmok, csak k�zdeni kell! :)

2005.01.17.